Néreidák kútja a Ferenciek terén

A ferences templom  (1730 körüli) építéséhez  szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A deszkaborítású kút díszesebbre váltása érdekében a város  1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József kõfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A klasszicista stílusú megoldás szerint a  hasáb alakú talapzatot delfinek és kagylók, a félkör alakú medencéket pedig vízköpõk díszítik. A korsót tartó nereidák ellentétes irányú elhelyezése szerencsés, mert minden irányból igen szépen rajzolódik ki a szobor sziluettje. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. (A néreidák - más megnevezésekkel: najádok, naiászok, vizinimfák -  a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.)

A Ferenciek terének  átrendezése miatt a szobornak költöznie kellett. 1899-ben Kőbányára szállították, hogy a Kőbánya-Alsó vasútállomás melletti kisvárosias parkot, a Liget teret díszítse. Itt állt 1976-ig, amikor a kőbányai városrendezés miatt, de főként a  Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utcák találkozásánál a forgalmat föld alá vezető, Y-alakú aluljárónak, így a Ferenciek tere  (akkor Felszabadulás tér) gyalogos forgalomnak átadása következtében  visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből  való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.

Az indító, 1842-ből való (Kuwasseg aquatinta rajza)  és az 1870 körülről való képeken a ferencesek  temploma mellett még a homlokzattal egy síkban lévő, régi rendházukat láthatjuk, amit 1876-ban bontottak le, a helyére építve a síkból előreugró, jelenlegi épületet (1890-ből való képen). A rendházzal szemben, a Károlyi utca (akkor Barátok tere és folytatásaként  az Egyetem utca)) túloldalán a Curia 1898-ban lebontott épülete látható.