- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A ferences templom (1730 körüli) építéséhez szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A deszkaborítású kút díszesebbre váltása érdekében a város 1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József kõfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A klasszicista stílusú megoldás szerint a hasáb alakú talapzatot delfinek és kagylók, a félkör alakú medencéket pedig vízköpõk díszítik. A korsót tartó nereidák ellentétes irányú elhelyezése szerencsés, mert minden irányból igen szépen rajzolódik ki a szobor sziluettje. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. (A néreidák - más megnevezésekkel: najádok, naiászok, vizinimfák - a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.)
A Ferenciek terének átrendezése miatt a szobornak költöznie kellett. 1899-ben Kőbányára szállították, hogy a Kőbánya-Alsó vasútállomás melletti kisvárosias parkot, a Liget teret díszítse. Itt állt 1976-ig, amikor a kőbányai városrendezés miatt, de főként a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utcák találkozásánál a forgalmat föld alá vezető, Y-alakú aluljárónak, így a Ferenciek tere (akkor Felszabadulás tér) gyalogos forgalomnak átadása következtében visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.
Az indító, 1842-ből való (Kuwasseg aquatinta rajza) és az 1870 körülről való képeken a ferencesek temploma mellett még a homlokzattal egy síkban lévő, régi rendházukat láthatjuk, amit 1876-ban bontottak le, a helyére építve a síkból előreugró, jelenlegi épületet (1890-ből való képen). A rendházzal szemben, a Károlyi utca (akkor Barátok tere és folytatásaként az Egyetem utca)) túloldalán a Curia 1898-ban lebontott épülete látható.
Budapest V. kerület
Ferenciek tere
Magyarország
Friss hozzászólások
…